HTML

Skizotéria

Anya és fia küzdelme a skizofréniával. Megtörtént esetet feldolgozó webnapló. Fényeske kéziratát posztokba szedi Záporka, úriparaszt és Fabius.

Friss topikok

  • maria.janos: Igen én is kíváncsi vagyok mi van Veled nagyon nagyon. (2014.08.30. 21:48) A skizofrénia szakértők országa
  • maria.janos: Él még a Fábiusz által írt blog???? (2014.08.30. 18:26) Kiegészítés
  • fényeske: Köszönöm, hogy olvastad és persze hogy irhatsz: fenyesagi@freemail.hu (2012.06.09. 19:19) Életjel
  • fényeske: Szia cica! A hasonlat nagyon jó és találó. A tévhit abból ered, hogy valóban ott van a kiváltó ok... (2011.12.16. 19:30) Skizofrénia-újratöltve
  • anyósnyelv: Tényleg elment nem egy, hanem három barátom, az elmúlt években, s nem tudtam közbelépni! Egyszer l... (2011.11.29. 23:36) Társas magány

A jövőbe nézve

Fabius 2010.08.02. 16:32

Újabban visszatérő téma a gyógyszer szedés kérdése. Már nem a betegségből adódó makacs megtagadás a jellemző, hanem a kételyek, a bizonytalanság, ami egy gyakorlatilag gyógyult emberben merül föl.
 
Nem zárkózom el a kérdés elől, és már félelem sincs bennem mikor erről beszélgetünk. Ha igaz, amit állítok, hogy Attila felnőttként gondolkodik akkor magának kell dönteni ebben a kérdésben is.
 
Adtam útmutatókat, a döntést rá bízom.
 
Több orvost megkérdeztem, és 50-50 %-ban eltérő válaszokat kaptam. Ez azt jelenti, hogy voltak olyan dokik akik egyformán azt állították, hogy kb. 10 év gyógyszer szedés után képes az agy visszaállni a rendes működésre és nagyon fokozatosan de meg lehet próbálni az elhagyását. Attila nagyon fiatal még megérne egy próbát, hisz a gyógyszernek komoly mellékhatásai vannak azért pl. libidóra, mozgásra stb.
 
A másik oldal viszont teljesen elzárkózik ebben a kérdésben, szerintük gyógyíthatatlan a betegség, semmilyen esély nincs a visszaállásra, és lehet a gyógyszer szedés befejezése után rögtön nem, de a visszaesés mindenképp bekövetkezik. Óriási vita van az orvosok között is ebben a kérdésben. A legnagyobb veszély meg az, hogy a visszaesést követően újra elölről kell kezdeni mindent, és még akkor sem biztos már a siker.
Nagy a tét tudom, de mindkét esetben nagy. Hisz ha a visszaesést nézem ezt a szintet, amin most van Attila borzasztó nehéz lesz újra elérni, de ugyan olyan nagy a tét a fiamnak is.
 
Mert ha abbahagyja, és azoknak van igaza, akik szerint helyre jött teljesen, akkor megszűnnek a mellékhatások is és már nem csak felnőttként, hanem 100-os férfiként is tudna működni. Ami a jövőjére nézve ugye nem kell magyarázni mekkora hatással lenne.
Bárhogy dönt én mellette állok, és segíteni fogok neki. Elmondtam neki mindent a negatív és pozitív oldalról, kértem nézzen utána neten, kérdezzen és tájékozódjon a döntése előtt. Ha abba is hagyja, majd figyelje magát, mert az elején még ö is észre veszi a jeleket. Egyenőre úgy döntött míg nem jár le a rehab, addig nem feszegeti ezt a kérdést. 2012 januárjában jár le, addigra már 11 éve szedi a gyógyszert, akkor leül az orvossal és megbeszélik a továbbiakat. Azt hiszem ez is mutatja mennyire felnőttként képes gondolkodni. Önálló, felelősségteljes döntéseket kell majd hoznia akkor is, mikor én már nem leszek.
 
Most úgy tűnik, már ez is megy neki. Büszke vagyok rá!

Címkék: skizofrénia mindennapok szülői felelősség gyógyszerezés

29 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://skizoteria.blog.hu/api/trackback/id/tr482193624

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Andie 2010.08.03. 09:15:39

Na, végre, már hiányoltam a postokat, updateket Attiláról.
Most olvasva a "libidóról" rögtön az ugrott be nekem, hogy -bár biztosan irtad- ez öröklődő dolog? (mármint nem a libidó, hanem a skizofrénia)

Mikrobi 2010.08.03. 09:42:36

Örülj, hogy Attilánál egyáltalán hatásos a gyógyszer. Ha abbahagyja, és újra megbetegszik, ki veszi rá, hogy ismét kezeltesse magát? Azt akarod, hogy úgy szenvedjen, mint Molnár F. Árpád, úgy röhögjenek rajta az emberek, mint rajta? Esetleg azt, hogy frusztráltságában vérfürdőt rendezzen egy egyetemen?
Ami a libidót illeti, attól férfi egy férfi, hogy tud az ágyban fickándozni? Azért a férfi képe ennél jóval több...

sarkanymese 2010.08.03. 10:02:16

Drága Fényeske!

Nagyon jó hír hallani, hogy Attila ennyire értelmesen át tudja már ezt gondolni!

Mi is küzdünk ezzel a dilemmával, de nálunk az elmúlt 6 év alatt eddig mindig rosszra fordult a gyógyszer abbahagyása, úgyhogy egyelőre még távolinak tűnik ez a lehetőség sajnos.
A teljes elhagyásnál én személy szerint egyelőre sokkal inkább hiszek abban, hogy az orvostudomány fejlődésével egyre enyhébb mellékhatásokkal bíró gyógyszerek jönnek ki, és egyre kevesebb lesz a rossz a pozitív hatás mellett. Már a mostani betegek helyzete is sokkal jobb szerintem, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt volt, az akkori gyógyszerekkel.
Annyi kutatásról hallani ebben a témában, remélem, hogy 3-5 éven belül tényleg áttörés lehet.

Az mindenesetre egészen biztos, hogy elhagyni csak fokozatosan, orvosi felügyelet és családi/baráti finom kontroll mellett szabad, hogy ha baljós jelek mutatkoznak, arra azonnal lehessen reagálni időben.

Kedves Andie!
Igen, sajnos az eddigi kutatások szerint vannak öröklési hajlamok, az én blogomon van is erről egy statisztika, hogy milyen fokú rokonságnál milyen arányban.
sarkanymese.blog.hu/2008/10/09/mekkora_az_eselye_hogy_skizofren_leszek

Kedves Mikrobi!
Értem én a társadalom félelmét, mert a média generálja, hogy a skizofréniával küzdőket sátáni embereknek írják le, de ez korántsincs így... A skizofréniával küzdőknek csak egy része agresszív, TÖREDÉKE annak az aránynak, amit az emberek hisznek...
Attilára sem jellemző ez Fényeske eddigi írásai alapján...

Andie 2010.08.03. 10:10:07

@sarkanymese: Igen, én is úgy emléxem, hogy ez öröklődhet. Ebben az esetben viszont felvetődik a morális kérdése a gyermekvállalásnak. Bár tudom, hogy emberek ezrei vállalják be még 80%-os, sőt, 100%-os továbböröklődési eséllyel a gyereket (nem csak szellemi betegségről beszélek), én ezt nem tartom okos dolognak. A megszületendő gyermek életét nekünk úgygondolom elrontani nincs jogunk. Tehát ha 50%-nál nagyobb esélye van rá, hogy sérült lesz, nem szabadna engedni. Igy is van sok rizikófaktor, ami makkegészséges szülők gyermekeit veszélyezteti.
Igy tehát ez a libidó kérdést nemis biztos, hogy erőltetni kéne.
A másik meg: ha netán lesz egy lány, aki összejön Attilával - aki amúgy jóképű és sármos, tehát minden esélye megvan rá - vajon tudni fog mindent? Elmondjátok neki, hogy mi a szitu? És mikor? És vajon lesz lány aki ezt bevállalja egy életen át?
Biztos én vagyok bizalmatlan meg túl óvatos, de én tuti nem tudnék úgy aludni valaki mellett, hogy az akármelyik pillanatban gyökeresen megváltozhat, és teszemazt ellenem fordul...

nothing.at.all (törölt) 2010.08.03. 10:16:38

@Andie:
szóval aki beteg, ne akarjon se párkapcsolatot, se szexuális életet, se gyereket?
hmm, aranyos.

belvárosi jampi 2010.08.03. 10:19:24

@nothing.at.all: Olyan országban ahol azzal riogatnak hogy egy slukk fűtől skizofrén leszel és heroinista ott ne, mert a végén még agyonverik az utcán.

Martian (törölt) 2010.08.03. 10:20:24

Ez a poszt is megerősíti, hogy igazából nagyon keveset tud az orvostudomány az úgynevezett mentális betegségekről.

Mikrobi 2010.08.03. 10:32:19

@sarkanymese: elnézést, ha félreérthető voltam, tudom, hogy a sorozatgyilkosság a legritkább, legszélsőségesebb eset. De pár skizofrén ismerősömet ismerve látom, hogy milyen szenvedés küzdeni a téveszmékkel. És Molnár F. Árpád példája nagyon is reális esély, még ha nem is egy ország nyilvánossága előtt.

Andie 2010.08.03. 11:52:36

@nothing.at.all: Szerinted ha igy gondolnám, nem tudtam volna ilyen röviden, egyszerüen megfogalmazni?

50-es anyuka 2010.08.03. 14:02:22

@Andie:
Egyik szülő bechterev-kóros, másik meg colitises.
A bechterev-kór 50%, hogy lesz a következő generációnál is.... de végül is meg lehet oldani VALAMILYEN SZINTEN... gyógytorna, meg egyebek... végül is jó esetben mondjuk 50-60 éves korig szinte nem is okozhat semmi különösebbet. Ha minden oké és odafigyelnek rá.
A colitis meg... a születő babának harmincszor lesz nagyobb az esélye a gyulladásos bélbetegségre, mint egy átlag babának.

Kérdés az, hogy vállaljon-e gyereket az a pár, ahol az egyik krónikus bélbajos, a másik meg bechtereves.

Válaszlehetőségek (mielőtt blablabla beindul) : IGEN vagy NEM.

Andie 2010.08.03. 14:34:28

@50-es anyuka: Én NEM vállalnám. Tutibiztos. Én már amiatt szarul érzem magam, hogy úgy tünik, a most 1 éves kisfiam az én vacak immunrendszeremet örökölte. (eddig 3x volt megfázva, pedig vigyázunk rá, mint a himes tojásra) Ha meg még a szar fogaimat is örökölte, akkor végképp kész leszek. De ettől eltekintve ha olyan egészséges lesz, mint mi, akkor boldogok leszünk :)

fényeske 2010.08.03. 18:32:14

Végig olvastalak figyelmesen titeket, és Attila testvérével, mennyecskémmel, Fábiussal és Évivel is átbeszéltük ezeket a dolgokat. 2012 messze van még és sok minden történhet, de azt hiszem többszörösen át lesz gondolva ez a lépés, meggyőztek,hogy nagyon óvatosan kell evvel bánni, persze nem csak rajtam fog múlni. Sok mindenben igazat adok a kétkedőknek nagyon veszélyes tisztában vagyok vele és ha addig meg tudjuk oldani az egyéb problémákat talán Attila is másképp éli meg a gyógyszer szedés gondját. Mikrobi neked válaszolok először, talán mert nem érted a lényegét a libidó kérdésnek. Egy 28 éves felnőtt férfiről van szó, rendkívül fontos kérdés a pár keresés, a teljes élethez kell egy társ lelki, testi. Tudom mit jelent, hogy FÉRFI és ennek semmi köze csak az ágyban fickándozáshoz, de az egyik része, ezt, aki nem ismeri el az impotens. Attilából sosem lesz gyilkos, de lehet áldozat olyan sztereotípiák miatt amilyeket te is felsorolsz.
Andie öröklés kérdésben a hajlam örökölhető, mint a rák vagy egyebek. A skizofrénia kirobbanásához sok minden együtt kell, önmagában csak az hogy a családban már előfordult édes kevés. Attilánál a célom az hogy teljes életet élhessen, ebbe beletartozik a sexualitás is, az hogy ne legyen magányos, esélyt kapjon a boldogságra is. Akinél skizofréniát diagnosztizáltak az kerülje az embereket? Evvel az erővel sem dolgozni sem sportolni nem lenne ildomos, hisz emberek között van bármikor rátörhet akármi, így gondolod? Nem óvatos vagy hanem te is beleestél a csapdába stigmát akasztasz a rájuk, pedig 99%-nál nem az egyik pillanatról a másikra történik a tragédia, hanem vannak komoly előjelek, már ha nem szedi a gyógyszert, de ha szedi, lehet kellemesebb társaság, mint akár én vagy te. Igen úgy hiszem, ha egyszer komoly kapcsolata lesz, nem szabad hazudni, amit mellesleg nem is tud, és ha az a lány csak fele annyira meg fogja tudni szeretni, mint ahogy én, a testvére, a mennyecském és a barátaim akkor mellette fog maradni akár egy életen át, én hiszek ebben.
És végül a gyerek nemzésről bár még nem látom a lehetőségét Attilánál, de ha egyszer arra kerülne a sor én örülnék, és nem félnék. Kevés a valószínűsége, még ha a hajlam is ott van, ráadásul immunerősítőkkel, odafigyeléssel, ki lehet küszöbölni a többi rizikó faktort. Sokkal kisebb az esély, arra hogy skizofrén legyen a gyerek, mint alkoholista szülőknél az alkoholizmus öröksége, vagy erőszakos, érzéketlen szülőknél bűnöző lesz a gyerek vagy sorolhatnám ezerrel.

Szumóné 2010.08.04. 17:01:00

Húha, nehéz kérdés, látom a posztolótársak már leírtak mindent, amit én is gondolnék a dologról.
Amivel kiegészíteném, hogy Attilával pl altatnám most a témát, tehát nem húzogatnám előtte a mézesmadzagot, hogy talán abbahagyhatja, hiszen mi lesz, ha mégsem? 2012 valóban messze van, neki magának még nem kellene ennyire előretervezni. Ti meg gondolkodhattok, figyelhetitek a híreket a kutatásokról, Attila viselkedését, satöbbi.
No meg szerintem inkább egy potenciaproblémás, de nyugodt élet, mint egy rizikós, de szexszel fűtött. Nyilván kellene az a dolog is, de szerintem tuti van olyan nő, aki tudná szeretni a párját e nélkül is. Én biztos nem hagynám el a férjem, ha problémája lenne. Jó, nem vagyunk egyformák, ja.
Viszont nőként nem szeretnék gyereket, a gyerek érdekében egy beteg apától (bocsánat a stigmáért, de). Mindig motoszkálna bennem a felelősségtudat, hogy megkímélhettem volna az esetleges betegségétől, ha... De mondom, tényleg nem vagyunk egyformák, a betegségek meg jönnek anélkül is, hogy esetleg tudnánk a párunk, családunk, családja kórtörténetéről.

Azért sikereket és jó egészséget kívánok Nektek továbbra is! :)

fényeske 2010.08.04. 18:56:07

Természetesen nem mindennapi téma, sőt mióta döntött, nem is emlegeti, a rehab végéig szerintem szóba sem fog kerülni.
Félre értettél, nem potencia problémás, hogy mi működik és mennyire testileg ez fel sem merült bennem. a libidó (vagy lehet rossz a fogalmazás) a késztetés hogy ismerkedjen a lányokkal, hogy párt keressen, ez nincs meg benne, és a miértjét kutatom. Igénye lenne rá, apró jelekből tudom csak a lépést nem teszi meg.
Én egészséges vagyok 55 évesen, az apja is az, a magas vérnyomását eltekintve, mégis van egy cukorbeteg nagyfiam és Attila. De megmondom őszintén ha előre tudom ezeket a betegségeket akkor is vállalkoztam volna a gyerekekre.Nem nyitott gerinccel, nyomorékon, nem szellemi fogyatékosan kell élniük, hanem a gyógymódot betartva boldogan, minőségi életet élhetnek úgy mint bárki más.

Szumóné 2010.08.05. 13:33:01

Fényeske, igazad van. Nyilván anyukakén minden nő így gondolja, hogy amikor már megfogant az élet, akkor csak az a lényeg, hogy mindentől függetlenül a legjobb életet tudja élni.

Bocsánat, de tényleg félreértettem. Szóval a lényeg a párkapcsolat keresése lenne, amit a gyógyszer a hormonok szintjén esetleg leszabályoz éppen. Nahát igen, erre a laikusnak nincs értelmes válasza, hiszen ezt is az idő fogja eldönteni, illetve a rehab további - remélhetően sikeres - menete. Nagyon drukkolok nektek, szerintem eddig is le a kalappal mindnyájatok teljesítménye előtt!

coccolina 2010.08.05. 16:05:40

@fényeske: Szia! Én is egy családtag vagyok:. Elejétől végig elolvastam a blogodat. Vannak benne részletek, amivel nem értek egyet, de ezt talán valamikor személyesen. Viszont én is úgy gondolom: igen is Attilának meg kell tanulnia önállóan élnie, hiszen a szülei nem mindig lesznek mellette sajnos. Attilának is ugyan olyan joga van a boldogságra, mint a többi embernek. Ismerek jó pár fiatalt, akinek nem ez éppen a betegsége, de hasonló betegségekkel küzdenek. Akkor ezeknél az embereknél akadályozzuk meg, hogy párjuk és gyermekük legyen? Arról nem beszélve, ma már van genetikai tanácsadás is, ott is tudnak segítséget nyújtani, ha majd eljön az idő:). Ja még egy: nem baj, ha Attila nehezebben barátkozik emberekkel, és tartózkodóbb. Ennek is meg van a jó oldala. Attilánál is el fog jönni, hogy szerelmes lesz és megtalálja a párját. Ne aggódj emiatt, és ne kutakodj a miértjéért. Még fiatal nem késett le semmiről.

fényeske 2010.08.05. 17:32:20

@coccolina: Köszönöm az észrevételt, és természetesen nem baj ha nem értesz egyet mindennel, ahány emberke annyi féle. Jó volna ha te is írnál tapasztalataidról, és hogy most hol tartotok, sokan olvasnak minket akik hasonló cipőben járnak. Azt nem igérhetem, hogy nem keresem a válaszokat a miértekre, hisz az elmúlt években ez vitt előre minket, és nem mindegy hogy mi, mikor és meddig:)))

coccolina 2010.08.05. 19:32:16

@fényeske: igen értem, hogy miről beszélsz, de a barátságot, szerelmet önmagának kell megoldani, te csak abban tudsz segíteni, hogy amikor kell, vagy kéri mellette állsz. Egyébként Attila a kezdeti időszakhoz viszonyítva rengeteget változott előnyére, nem az a teljesen magába húzódó gyerek, akiből csak harapófogóval lehetett valamit is kiszedni. Hidd el változni fog még e téren is:)

Fabius 2010.08.05. 20:29:29

@coccolina:

A szerelmet/társat neki magának kell megtalálni, ez tény. De a jelenlegi hozzáállását, látásmódját terelgetni nagyon is lehet. A Nagy Miért Kereső Akcióban részt veszünk néhányan, és ezúttal is sikerült lehetséges megoldást találni azon kívül, hogy a gyógyszerrel kísérleteznének.
Ez csak egy ötlet, egy másoknak bevált módszer, amin veszíteni való nincs, mert a jelenlegi állapotot nem befolyásolja.

Viszont lehet olyan hatása, mint legutóbb, mikor a mozgáson meg a sporton miértezett ez a jóasszony :-) Fölmerült ott is egy mit veszíthetsz gondolat, azóta pedig Attis edzésbe állt és újra versenyekre jár.

Vagyis nem kell készen kapnia semmit. De föl lehet/kell ébreszteni a benne lévő, pillanatnyilag elnyomott ösztönöket, érzéseket.

coccolina 2010.08.05. 22:13:57

@Fabius:
Én is így gondolom, segíteni kell neki, akar a gondolkodás módjának megváltoztatásában is.:). Egyébként nem tudom láttátok-e Dr. Csernus: A skrizofénia kezelése című videóját. Érdemes megnézni, illetve meghallgatni.

videoklinika.hu/video/csernus_skizofrenia_kezeles

Vorg a Halhatatlan Báró 2010.08.08. 15:19:54

Felkaptam a vizet az előítéleteken.
Nagyon szurkolok Attilának, hogy teljes életet élhessen ugyanúgy, ahogy bármilyen egészséges ember, mivelhogy ő is ember és a betegségéről nem tehet, megérdemli a tisztességes bánásmódot.
Valamint hiszem, hogy nem vagytok hülyék, képesek vagytok mérlegelni a pro és kontra érveket, minden kockázatot, előnyt, hátrányt és meghozni a megfelelő döntést.

Nincs jogunk ítélkezni egy olyan ember felett akit nem ismerünk, néhány blogbejegyzés alapján egyáltalán nem mondhatjuk el, hogy a mindennapjaiban társai lennénk. Megbélyegezni egy betegség miatt, amiről ő nem is tehet, igazságtalan.

amri51 2010.08.08. 16:42:05

olvastam a bejegyzést az gyógyszer abbahagyásáról,ez nagy kérdés. Én is azt gondoltam. mivel rengeteg mellékhatása van és a fiam jól érezte magát,az orvosa is beleegyezett és abbahagyta a gyógyszsr szedését. Akkor ugy 4-5 hónapig jól volt. utána jöttek ujra a tünetek. Sokkal rosszabb volt, mint előtte. Ez tartott ezelőtt 2 hónapig. Ugyanis nagyon nehéz ujra jól beállitani a gyógyszert. A beteg részéről nagy az ellenkezés, ahogy nálunk is. A törvények pedig olyanok, hogyha valaki nem akarja gyógyittatni magát, akkor nem kell, csak ha már teljesen ön és közveszélyessé válik. Most ott tartunk, hogy a kórházból már ki akarják tenni, mivel már irányitható, de ahhoz hogy rendes életet tudjon élni, még nagyon sok terápiás kezelésre, rechabilitációra lenne szükség. Ez a lehetőség pedig a mai magyar egészségellátásban nincs meg.Most itt vagyok megint és nem tudom hogyan tovább. A doktornő jól beállitotta a gyógyszert, de hogyan tovább? Ha haza kerül és nem tud mit kezdeni magával, nincsen közösség,nincsen elfoglaltság akkor ujra visszaeshet. Lehetőség csak az van, ha bemegy egy pszichiátriai betegek otthonába. Nem tudom mi a megoldás,mert ami jó lenne az nincsen biztositva. A gyógyszer beállitás csak az egyik része a terápiának, most kellene a lakóhelyhez közel egy közösség ahová naponta elmehet, foglalkoznak vele.Jó Neked és Attilának, hogy ilyen megértő és segitő emberek vesznek körül.Köszönöm Fabiusnak és Neked Fényeske a segitséget és a biztatást, hogy a fiamat kórházba vitessem . Ha van valamilyen jó ötletetek szivesen venném. Az Intézetet nem tartom jó megoldásnak, de félek hogy ujra olyan állapotba kerül, mint ezelőtt 2 hónappal.

Fabius 2010.08.08. 17:16:25

@amri51:

Ha a gyógyszerezés beállt, akkor - szerintem - nyugodtan ki lehet hozni a kórházból. Véleményem szerint érdemes volna megpróbálni rendszeres elfoglaltságot találni neki. Van Szekszárdon cég, aki csökkent képességű embereket is foglalkoztat, itt találod őket:

www.szeki.hu/sz101/sz101218.htm

De találtam olyat, ahová -elvileg- csoportos terápiára be lehet menni a járóbetegnek is:

www.szeki.hu/sz100/sz100805.htm

Két telefont kiindulásnak megér, szerintem. Aztán kiderül.

fényeske 2010.08.08. 22:31:47

@amri51: Ha szedi a gyógyszert nem fog újra összeomlani, erre nagyon figyelj ebben a szakaszban első helyen áll. Fábius beírta hova fordulhatsz, de a terápiákat magad is elkezdheted, ha nincs más lehetőség. Adj neki feladatot vásárlás, takarítás ha nincs más elfoglaltsága, nem tudom mennyire ismeri a számító gépet, de lehet falból ilyen típusú munkát is adni neki, a lényeg legyen valami amivel elfoglalja magát. Nem ismerem a körülményeiteket így nagyon nehéz ötleteket adni (kertes házban laktok vagy nem stb)Ez is nagy eredmény amit már elértetek ennél csak jobb lehet ha nem hagyja abba a gyógyszer szedést, drukkolok nektek nagyon.

Deszkás 2010.08.16. 13:23:41

@Andie: 3szor volt megfázva 1 évesen? És az soknak számít? Lehet, hogy pont azért, mert vigyáztok rá, mint egy hímestojásra és nem fejlődik ki az immunrendszere a védekező mechanizmus a baktériumok és vírusok ellen.

amri51 2010.08.28. 19:05:21

@Fabius:
Köszönöm szépen, hogy utánanéztél a lehetőségeknek, de Szekszárd nekünk nem jó, mivel 60 km-re van tőlünk,és a közlekedés nagyon rossz oda.
Dombóváron kerestem ilyen céget, jelentkeztünk is, de mivel ott is varrás és ehhez hasonló tevékenység folyik olyanokat vettek fel, akiknek ilyen téren van gyakorlatulk. De keresek tovább, mert kell hogy valami elfoglaltságot találjunk.

amri51 2010.08.28. 19:20:08

@fényeske:
Most már én is teljesen tisztában vagyok vele, hogy a gyógyszert szednie kell. Remélem minél tovább szedi, annál jobb állapotba kerül. Voltak visszaesések is. Egyébként családiházban lakunk, de éppen ez a baj, hogy ő nem akar csinálni semmit. Számitógépen pedig zenét, játékokat tölt le és azokkal el van egy darabig.De mivel egyedül van . ezért kellene egy közösség is. Egyébként nagyon befeléforduló, nem keres kapcsolatot.A kórházban a betegekkel egyáltalán nem beszélget. A foglalkozásokra is csak nagy rábeszélésre megy el.Most talán már kezd belefolyni. De attól félek hogy mire belejönne, kiteszik a kórházból. Megbeszéltem a doktornővel, hogy kéthetente visszajárunk hozzá terápiára.Attila példája nagy reményt ad Nekem. A fiamnak nem beszéltem Róla, mivel Ő egyáltalán semmilyen szinten nem ismeri el a betegségét. Ha mondanám, hogy hozzá hasonkló betegségben van valaki és most már jól van, azt mondaná, hogy Ő nem is beteg, csak ivott, és az okozta. De Ő ugy emlékszik arra az időszakra, hogy jó volt. Ezt nem értem. Teljesen magányos volt,kosz volt, de valószinü a hallucinációk jók voltak.

fényeske 2010.08.30. 05:04:06

Ez egy borzasztó nehéz és borzasztóan lassan javuló folyamat. Igen nagyon kellenne egy közösség, de addig is élni kell amíg nincs megoldás rá. Mindennap kell rágni as fülét, hogy dolgozni kell, a kertet tartsa rendbe, mondd neki így spórolni tudsz, lehetne valami állatot tartani kutya vagy haszonállat is amit neki kell ellátni, ezek csak ötletek és lehet hónapokig tart mire rábeszéled. Szerintem jó úton haladtok, az nem olyan nagy baj, hogy nem emlékszik a rosszra bár szerintem vannak emlékei csak nem beszél róla egyenlőre, sokat beszélgess vele, de csak addig amíg úgy látod nem ellenkezik, ha igen ne erőltesd aznap, de másnap újra próbáld meg és így tovább. Nagyon nehéz időszak van mögötted, de előtted sem könnyű sajnos, vigyázzatok magatokra és sok sikert.
...
süti beállítások módosítása