HTML

Skizotéria

Anya és fia küzdelme a skizofréniával. Megtörtént esetet feldolgozó webnapló. Fényeske kéziratát posztokba szedi Záporka, úriparaszt és Fabius.

Friss topikok

  • maria.janos: Igen én is kíváncsi vagyok mi van Veled nagyon nagyon. (2014.08.30. 21:48) A skizofrénia szakértők országa
  • maria.janos: Él még a Fábiusz által írt blog???? (2014.08.30. 18:26) Kiegészítés
  • fényeske: Köszönöm, hogy olvastad és persze hogy irhatsz: fenyesagi@freemail.hu (2012.06.09. 19:19) Életjel
  • fényeske: Szia cica! A hasonlat nagyon jó és találó. A tévhit abból ered, hogy valóban ott van a kiváltó ok... (2011.12.16. 19:30) Skizofrénia-újratöltve
  • anyósnyelv: Tényleg elment nem egy, hanem három barátom, az elmúlt években, s nem tudtam közbelépni! Egyszer l... (2011.11.29. 23:36) Társas magány

Takarító Ő

Fabius 2010.01.06. 08:00

"A munka a legjobb szer ahhoz, hogy ne gondolj a nyomorúságodra" -mondta Beethoven, és az biztos, hogy nem egészséges, ha valaki huszonévesen otthon ül, és nem csinál semmit. Úgy gondoltam Attilának is jót tenne, kicsit kimozdulna, emberek közé menne, felelősségérzetet tanulna újra, és nem utolsó sorban megtanulná eltartani magát hosszú távon. Igyekeztem rábeszélni, de hónapokig hiába kérleltem. Aztán egy este az apjánál elszakadt a cérna, kimerült a szép szó készlet, mérgében a fejéhez vágta: azt sem bánom, ha takarítást vállalsz! De dolgozz! Az ex-férjem nem értett Attila nyelvén, nem is sejtette milyen lavinát zúdít a fejünkre ezzel.

Attila szót fogadott az apjának. Másnap felkelt délben ahogy szokott, és elkezdte takarítani a lépcsőházunkat. Nyolc órán keresztül, mindössze egy kávészünetet tartott félidőben. Hiába magyaráztam, ezért nem kap fizetést, így semmi értelme, nem hatott. Elmondta neki ugyanezt az apja is, de erre is fittyet hányt. Ő dolgozott, a kérést teljesítette, és csak ez számított. Képtelen voltam meggyőzni, a munkának akkor van értelme, ha ellenértéket kapunk érte, például fizetést. Szerintem neki ez volt a tökéletes és kényelmes megoldás: addig alhatott ameddig akart, nem kellett idegenek közé mennie, és azt is elmondhatta magáról, ő bizony dolgozik.

Hónapokig tartott ez az állapot. Közben a házunk lakói persze nem értették, Attila miért takarít, söpör és súrol naphosszat, mikor van a háznak takarítója külön? A takarítók sem értették, miért veszi el a munkájukat, mikor nem kap érte semmit? Értetlenül álltunk a dolog előtt, míg a napokban szóba nem került otthon ez a téma. Ekkor vallotta be, hogy szerinte az apja szó szerint ezt mondta: azt sem bánom, ha takarítást vállalsz, akár fizetek is érte! De dolgozz! Ő pedig komolyan vette, és várta az elvégzett munkáért járó fizetséget, minden ellenkezésünk ellenére. Tehát csak számunkra volt értelmetlen és logikátlan amit csinált, az ő meggyőződése szerint az pont úgy volt helyes. Megdöbbentem, mekkora jelentőséget volt képes tulajdonítani bizonyos kijelentéseknek. Szerencsére jött a nyár, lementünk a telekre két hétre. Én ez idő alatt is beszéltem neki erről, és ahogy szokott, a felakadt lemez átugrott, mikor hazajöttünk már nem kezdte újra a takarítást.

Ezek után egy ideig nem erőltettem a munkát. Féltem tőle, megint valami hasonló megoldást választ, ami semmi szükség nem volt. Egy idő után ő maga kezdte venni az Expressz újságot, de eleinte kinézett két három számot, azokat felhívta, és ennyiben is maradt a hét. Ekkor kezdtem sürgetni, noszogatni újra, hogy fogadjon el segítséget tőlem, hátha közösen hamarabb találunk valamit. De elzárkózott, ő maga akarta megoldani a munka kérdést. közel egy év ment el így, míg a neki egyre sürgősebb álláskeresés eredményt hozott. Egy multinál kezdett dolgozni, mint takarító. Nem érdekelt mit csinált, lényegesebbnek tartottam, hogy emberek közé ment, szokni kezdte, hogy kötelezettsége és főnöke van. Gondoltam később is ráérek meggyőzni, érettségivel és számítógépes iskolával mást is csinálhatna.

Első napja az új munkában eseményszámba ment. Már maga a tény, ötkor fölkelt és elindult időben. Mikor hazajött délután, nem hittem a szememnek, úgy nézett ki szegény. Rákvörösre égett, mint a szoliban, egész nap a 40 fokos hőségben árut pakolt az udvaron, sapka és folyadék nélkül. Tudom, neki kellett volna magára figyelni, de azért a munkáltatója is megérne egy misét...Három napig otthon volt jajszó nélkül, majd újra munkába ment. Nekem hihetetlen eredménynek számított, hogy ilyen előzmények után ismét belevágott. Aztán este úgy meglepett, hogy csak pislogtam, mint japán tyúk a gyöngyharmatban. Saját érdekeit szem előtt tartva elintézte, hogy állandó éjszakás legyen. Ezzel kivédte a korán kelést -ami nem az erőssége-és a napot is egycsapásra. Erőt vett magán, és logikus gondolkodással saját maga kedvére formálta a munkaidőt. Innentől nem volt gond, dolgozott rendesen, de a próbaidő letelte előtt kirúgták. Nem csak őt, hanem az összes takarítót akit alvállalkozó alkalmazott.

Eztán volt még 5-6 ilyen helye, ahol minimálbér alatt dolgozott állandó éjszaka, és a próbaidő letelte után mennie kellett. Sokszor közbe kellett lépni, mert a ledolgozott idejét sem akarták kifizetni. Volt olyan teszkó, ahová a bátyjával voltam kénytelen elmenni a fizetéséért, mert neki nem adták oda. Nagydarab pasi állta el az utunkat az ajtóban, és hajtott el a francba azzal, hogy Attila már felvette a pénzt. Sok dolgot lehet mondani az én fiaimra, de hazudni nem hazudtak soha. Így biztos voltam benne, Attila egy fillért nem látott még. Kivertem a balhét, jött a főnök aki előbb az alvállalkozóra hivatkozott, majd pár nap türelmet kért. Végül kiköhögte a pénzt, mint egy tüdőbajos szamár, de ha csak Attilán múlik, akkor sosem láttuk volna.

Alapvető szemétség, ahogy ezekkel a munkavállalókkal bánnak. De különös hányinger az, mikor egy beteget próbálnak meg átverni, pláne pénzzel. Sajnos ezek a tapasztalatok Attila önértékelésének sem tettek jót. Hiába magyaráztam, ilyen a világ, gerinctelen emberek is vannak, mindegy volt. Itt volt az ideje a takarításról lebeszélni, és más irányba terelni.

Ezzel folytatjuk a következő részben.

 

Címkék: skizofrénia munkakeresés skizofrén logika

53 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://skizoteria.blog.hu/api/trackback/id/tr151650600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Andie 2010.01.06. 10:11:33

Fényeske! Nem féltél soha, hogy Attila a munkája során a kényszerképzetei miatt kárt tesz önmagában, de főleg másban, közvetett vagy közvetlen módon?

fényeske 2010.01.06. 10:30:27

@Andie: Nem, mire a munka kérdéséig eljutottunk több év telt el a betegség kezdetétől. Amíg nem szedte rendszeresen a gyógyszerét, szó sem lehetett semmi ilyesmiről, ráadásul ö sem érezte szükségét a munkának. kb. 2 év rendszeres gyógyszer szedés következménye volt pont az, hogy egy szintet feljebb léphettünk, és ez a munka volt. Ha tüzetesen olvastad idáig, akkor tudod itt már rég nem voltak a kényszerképzetek vagy bármi ami veszélyes lehetett volna mint magára mint másokra. Nagyobb veszélyt jelentett a többi ember rá nézve mint fordítva. A tolerancia hiányával szinte minden esetben találkoztunk, más volt mint az átlag, csendesebb, merev mozgása, akadozó beszéde jelzett hogy vele valami nem stimmel, és ezt bizony kihasználták. Nem másokat féltettem hanem Attilám nehogy elmenjen a kedve a munkától:)))

szil5 · http://psycho.blog.hu/ 2010.01.06. 10:44:02

A statisztikák szerint min. 4-5 x nagyobba a rizikója annak, hogy egy schizofren beteg büncselekmény áldozatává válik, mint annak, hogy ő maga követ el büncselekményt.
A nem kezelt betegek esetén növekszik az agresszivitás veszélye, ilyenkor is inkáb a félelem eredményezi.
Azokra a betegekre kell nagyon odafigyelni akiknek úgynevezet imperativ hallutinációi vannak. Ez azt jelenti, hogy a hangok amiket hall utasítják arra, hogy mit kell tennie és ennek nem tud ellenállni. Szerencsére az " utasítások" sem mindig gonoszak.
Sajnos a Magayrországon sikeresen verik szét a pszhiátriai ellátást, növelve evvel annak esélyét, hogy sok beteg marad kezelés nélkül.
Nem minden betegnek van ilyne harcos és kitarto anyukája mint Attilának, hogy megvédje őket.

Andie 2010.01.06. 10:51:13

@fényeske: Értem. De amint irod, azért voltak kényszerképzetei a munkavállalások során is, lásd lépcsőháztakaritás, stb. Emiatt gondoltam, hogy pl egy gyorsétteremben az a kényszerképzete támad, hogy őneki most patkánymérget kell kevernie a hamburgerhús mellé - hát eléggé problemás lehet. Tudom, dúrva a példa, és ne is Attiláról beszéljünk, úgy általában kérdem ezt.

morzsakutya 2010.01.06. 10:53:49

sziasztok!
bocs, lehet, hogy már szó volt róla, de mióta ilyen rengeteg komment érkezik, nincs mindig kedvem végigolvasni az összeset....
pl. egy ilyen takarítási láznál, vagy a konfliktusnál a rendőrökkel sor kellett, hogy kerüljön arra, hogy úgy "védd meg" a fiadat, hogy közben fel kelljen tárnod a betegségét? ha igen, ez nem borította ki? lehetett erről előtte beszélni? (arra gondolok, hogy azt vágom, hogy nem ismerte be nagyon a tüneteket, de egy ilyen esetet lehet, hogy máshogy vett...)

we 2010.01.06. 10:57:29

Szerintem a férjedtől ez egy elég logikus lépés volt

szil5 · http://psycho.blog.hu/ 2010.01.06. 11:47:11

@we:
Logikusnak tünik elsőre de aki találkozott már ilyen beteggel az tudja, hogy nem az. Megszakadhatsz akkor sem teszi meg ami logikus lenne. Nagyon jó hasonlat az elakadt lemez.
Nekem van egy betegem,akinél másfél éves osztályos kezelés után jutottunk el odáig, hogy kimenőkre jár, néha otthon alszik.Egyedüla lakásában, mert a család már lepattant róla. Csak azért szokot az anyukája betelefonálni, hogy nehogy kiengedjük. Mi meg keményen küzdünk, a cslád támogatása nélkül, hogy visszakapja az életét, elvégre csak 22 éves. 3 éve betegedett meg. Hónapokig csak az láttuk, hogy áll a kórterem közepén és néha megpróbált előre lépni, de nem volt benne biztos, hogy megtegye-e. Csak toporgott egy helyben.
Svédországban sajnos elég lazák a családi kötelékek. Ha betöltötted a 18-at, akkor a család már nemigen vállal felelősséget,nem segitenek. Legalábbis nem úgy ahogy ezt mi magayarok szoktuk. Úgy gondolják, azért fizetik az adót, hogy az állam,az önkormányzat és ha kell a pzichiátria oldja meg, ha szüksége van a" gyereknek" segítségre. Sokat írtam az elején ilyen történetekröl a blogomban, mert nekem bizony nagyon furcsa volt ez a hozzáállás. Eleinte veszekedtem a hozzátartozókkal, hogy ök vajon miért nem tesznek semmit,de aztán feladtam. Egyszerüen ne is értik én mit akarok.

Fabius 2010.01.06. 13:16:02

@Andie: Azért van szükség az állandó orvosi felülvizsgálatokra, és a fokozott szülői odafigyelésre, hogy ilyen esetek véletlenül se fordulhassanak elő. Ahogy Fényeske is írta, Attilánál is évekbe tellett amíg olyan állapotba került, hogy akár munkavállalásra is alkalmasnak tartották az orvosok. Olyan beteg, akit meggyőződés helyett kényszerképzetek gyötörnek, az csak orvosi hibából, vagy családi oda nem figyelésből kerülhet emberek közé. Vagyis csak olyan beteget nyilvánítanak munkavállalásra alkalmasnak, aki különbséget tud tenni jó és rossz között, akinél nem áll fenn a veszélye egy általad említett dolognak.

Persze ezer százalékos diagnózis nem létezik. Én azért a pécsi srác esetében igenis megvizsgálnám a felelősség kérdését, mert számomra érthetetlen, miként kaphatott éles fegyver használatára bármilyen engedélyt. Lehet mondani, sportcélokra ilyen a szabályozás. De akkor a szabályozás szar, mert emberi élet kioltására alkalmas lőfegyver ilyen beteg kezébe nem való. Semmilyen céllal.

Attila története éppen ez ellenpont volna. Mert igenis lehetséges a skizofréneket is kezelni, visszailleszteni a társadalomba. Csak a leírt lépcsőket meg kell tudni mászni.

fényeske 2010.01.06. 13:17:57

@Andie: Itt hol a kényszerképzet? Dolgozott, hitte kap érte pénzt, még az önkormányzatba is bement hogy bejelentse ezt is pont tegnap tudtam meg tőle:)))Logikus volt a gondolat menete semmi kényszerképzet ebben nem volt.Az egy más kérdés hogy a "neki fontos" megint nem egyezett a másnak fontossal:)))Írtam többször, a hangok, kényszerképzetek, stb. a rendszeres gyógyszerszedésnél eltűnnek, egy pillanatig sem állítom hogy akkor és akár most is gyógyult lett volna de már nem volt veszélyes senkire, ő viszont nagyon sebezhetővé vált.

fényeske 2010.01.06. 13:24:14

@morzsakutya: Természetesen minden esetben fel kellett tárni, és mindenki más megértette csak Attila nem akkor még.Meggyőzödése volt mindig az adott pillanatban, hogy neki van igaza, és mi gondolkodunk rosszul. A betegségét minden esetben elutasította, de nem volt dühös hanem egyszerűen közölte, hogy téves diagnózis, voltak gondok vele, de szerinte memória kiesése volt:))) Ma már másképp látja Ő is, sokszor szembesítem vele, van amire emlékszik és mosolyog vagy megmagyaráz és van amire nem is emlékszik, tehát nem történt meg:))) Közel állunk hozzá, lesz majd erről is szó a vége felé, hogy belássa és elfogadja neki ez jutott.

Andie 2010.01.06. 13:25:53

@fényeske: A szuperhős, a meleg srác, a forróvízben fürdés, a napi 2 sör, a virágárus néni megvédése, makacs munkavégzés, stb stb, ezeket neveztem kényszerképzetnek. Lehet orvosilag helytelen a kifejezés, de érted mire céloztam. Ezek, mint mondod, nem tüntek el, csak rejtőzködnek, el vannak nyomva gyógyszerrel. Tehát semmi garancia nincs rá, hogy egy nap, egy adott órájában, valamilyen inger hatására fel ne jöjjenek.
Szép ezt igy kijelenteni, hogy munkavégzésre alkalmasnak itélték az orvosok, de ahogy Fabius is irta - ettől még bármikor, bárhol megtörténhet, akár egy eddig ismeretlen formában is.
Nyilván valami miatt úgy érezted, Attilánál ez nem fordulhat elő. Biztos vagyok benne, hogy nem is fordult. A kérdésem erre irányult, hogy miért volt ez ilyen biztos? Vagy netán csak pusztán "bíztál" benne, hogy nem történik semmi?

fényeske 2010.01.06. 13:37:04

@szil5: Azt hiszem láthatatlanban is úgy gondolom ön nagyon jó orvos. Látja azt, amit sok orvos nem, egy hozzátartozó nélkül egyszerűen képtelenség stabilizálni egy ilyen beteget. Mert azontúl, hogy kell a háttér, a biztonság és a szeretet a betegnek, az állapotát is igazán csak aki ismeri azt tudja követni. Az orvos a rendelési időben nem látja az apró jeleket a javulásra vagy a romlásra, már pedig az apró jelek felfedezése nagyon fontos tényező a kezelésben. Ugyanakkor Magyarországon inkább az jellemző, hogy az orvos maga dönt kérdésekben nem vonja bele a szülőt, sőt ha a szűlő vagy hozzátartozó, javaslattal áll elő pl. a gyógyszer váltás vagy adag csökkentés kérdésében és meg is indokolja mért gondolja hogy szükséges lépés lenne az orvos megsértődik. Elfogadottabb az hogy az ilyen szülő minden lében kanál, és csak komoly erőszakoskodás árán tudja igazát érvényesíteni.

theresa 2010.01.06. 13:45:17

@Andie:
Bennem is ilyen kérdések merültek fel. Ha nem is kényszerképzetnek nevezve, hanem, ha pl. a munkahelyen akad meg a lemez, és valaki ott elkezd vele vitatkozni, mert nincs tisztában a helyzettel. Egyébként a munkahelyeken is tudtak a betegségről? Ha igen, mindenki vagy csak aki felvette?

fényeske 2010.01.06. 13:46:42

@Andie: Nos amiket felsoroltál ( én sem tudok orvosul) de össze van keverve.
A meleg srác és a szuperhős a betegség tombolásánál volt jelen, mikor nem szedte rendszeresen a gyógyszert. Az valóban veszélyes lehet, egy adott szituációban, de mivel a gyógyszert már meg bízhatóan szedte ezek nem jöhetek már elő.
A többi felsoroltak, azok helyzetek rossz értelmezése, jelzi mások felé valami nem stimmel de ennyi és nem veszélyes olyan értelemben ahogy te mondod.

fényeske 2010.01.06. 13:51:51

@theresa: Jó kérdés. Mi egészségesek is vitatkozunk néha kollegákkal stb, mért ne tehetné Ő is? Igen fordult elő vele is, hogy vitatkozott, de ettől még nem vált veszélyessé legfeljebb makacsabb volt. Nem ütött meg senkit a vita hevében, eszébe sem jutott.

vagyok, aki vagyok... 2010.01.06. 14:11:56

@Andie: 100%-os biztonság sosincs. lehet, hogy előjöhet még Attilából a betegség, de bármelyik, pillanatnyilag még egészésges emberből is kitörhet. a különbség az, hogy Attiát folyamatosan szemmel tartják, épp azért mert beteg, míg valaki, akit eddig egészségesnek hittél, egyszer csak "megőrülhet" és lehet, hogy pont te állsz mellette... én speciel sokkal kevésbé félek egy kezelés alatt álló skizofréntől, vagy epilepsziástól, mint egy "egészséges" alkoholistától, vagy bunkótól.

fényeske 2010.01.06. 14:17:30

@theresa: Nem fejeztem be közben elszállt a gépem:)))
Szóval nem rakott a nyakába táblát hé én skizo vagyok, már csak azért sem mert ugyebár nem ismerte el. De ha az orvosi vizsgálaton rákérdeztek, mondta mivel kezelik, és ha bárki megkérdezte tőle mi van vele, akkor is mondta, egyszerűen csak meg kellett kérdezni. Azért ne felejtsük el, hogy nem miniszteri székben ült hanem takarítót, a viták általában olyanokból adóttak, hogy ö nem ivott a kollegákkal, nem aludt a munkahelyen éjjel mint a többiek stb. Ki lógott a sorból, kértek pl. temetési csokorra tőle pénzt már a második nap 5000 ft. nem adott, vita volt, hazajött megbeszéltük kinek volt igaza és miért. A stressz helyzeteket természetesen nehezen viselte, olyan kor még akadozottabban beszélt, kifejezni, elmagyarázni az igazát nem tudta és így meggyöző sem volt, de az eszébe sem jutott hogy agresszívan lépjen fel ilyen esetekben és pedig azért nem mert tudta mi az a határ ami még nem ROSSZ!
Az idő előre haladtával egyre inkább jól kezelte ezeket a helyzeteket, amit te hoztál fel a fürdés, vásárlás az még ráadásul ezelött volt jóval, azért 4-5 év munkája itt már beérett.

theresa 2010.01.06. 14:21:53

@fényeske:
Fel sem merült bennem a fizikai erőszak. Csupán arra lettem volna kíváncsi, ha mondjuk megakadt a lemez a munkahelyen, hogyan sikerült lerendezni. Esetleg fel sem tünt senkinek, mert ott nem akarták meggyőzni úgy, mint te otthon? Mi, egészségesek jobb esetben megbeszéljük.

fényeske 2010.01.06. 14:24:33

Összegezve a kérdéseket, itt jelenik meg a "megbélyegzés"
A betegség nem ismerése, lefolyása, következménye a kezelés mellett. Félre ne értsétek, nem haragszom a kérdésekért sőt örülök neki, mert így többen olvassák a válaszokat is, csak hát ez egy lényeges reakció az emberek részéről. Ha skizrofén félni kell tőle még ha kezelve is van. Ezt a szemléletet megváltoztatni nagyon nehéz és szerintem ezért is jó ez a blog nagyon

fényeske 2010.01.06. 14:29:40

@theresa: Hát én is kiabáltam már kollegámmal és viszont mert felhúzott:))))a különbség csak az hogy ha lenyugodtunk és észérveket hoztunk fel elöbb utobb meggyőztük a másikat. Attilát senki nem tudta meggyőzni 10 perc alatt az biztos, igen látták hogy más, de elöbb utobb otthagyták nem vitatkoztak vele tovább. Persze ezek ritka esetek voltak, különben sem nagyon barátkozott senkivel, dolgozott, mert szerinte a munkahely azért van:))))

theresa 2010.01.06. 14:30:18

@fényeske:
nem gondolnám, hogy félnék tőle. Pontosabban, akkor félnék tőle, ha nem tudnám, mi a baja, csak azt látnám, valami kerek, ezért kiszámíthatatlannak gondolnám. Ha tudom, hogy orvoshoz jár, nem agresszív, miért kellene félni? De ezt ránézésre egy kívülálló nem nagyon tudja eldönteni. Általában szerintem ilyenkor van az, hogy távolságot tartunk, az a biztos.
Valójában itt a blogon nem nagyon érzékelhető, mikor mennyi idő telt el, inkább folyamataosnak túnik a történet, ezért születnek ezek a kérdések.

theresa 2010.01.06. 14:31:36

".. azt látnám, valami kerek"

pontosabban: valami NEM kerek.

fényeske 2010.01.06. 15:05:58

@theresa: Ebben igazad van pár nap alatt írunk le éveket, mert hát utólag publikáltuk:))))
Fábiussal pont ma beszélgettem, ha véget ér a történet, folytatjuk napjainkkal folyamatosan majd, lehet nem lesz annyira "érdekes" de ha valaki erre téved és elkezdi olvasni, látja ma hol is tartunk.

Andie 2010.01.06. 15:17:44

Naja, nyilván nem ismerjük olyan szinten a betegséget, ahogyan te, ezen kár is vitatkozni. Nyilván van egy csomó téves elképzelésünk, egy kis egészséges "félsz" bennünk az ilyen emberekkel szemben. Ahogy irtad, egy részeg, vagy agressziv ember is müvelhet csúnya dolgokat egyik pillanatról a másikra, holott őt nem nyilvánitották előtte betegnek. Ezért is utálom az alkoholt, és tartok mindenkitől, aki mértéktelenül fogyasztja.
Egy fokkal biztonságosabb lenne, ha Attilát nem a gyógyszerek tartanák "elfogadható" állapotban. Ha valóban gyógyult lenne, és hónapok, évek óta, mindenféle stimuláló és tompitó szer nélkül élné a normál hétköznapokat. Asszem meg sem kérdőjelezném a dolgot.
De igy, hogy gyakorlatilag egy pár szem gyógyszeren, és azok hatásán (amit tompíthat millió dolog) múlik, hogy épp milyen hangulata van, milyen kitörései, vagy hóbortjai - azért én nem lennék ennyire optimista és nyugodt, hogy menjen emberek közé, dolgozzon, élje a többi ember életét, velük együtt. Mind a saját, mind a többiek érdekében.
Viszont épp ezért nehéz kérdés ez, hisz te meg nap mint nap azt tapasztalod, hogy "jófiú", és minden rendben van, sőt, egyre nagyobb igénye van kimozdulni, dolgozni, emberek között lenni, stb stb. Nem lehet mit tenni, én sem tudnék okosabban cselekedni, mint ahogy tetted.
De a kisördög itt volna bennem... Kemény.

Záporka 2010.01.06. 15:52:12

@fényeske: Kényszeres esetleg, de ez nem jelent képzetet is.

zenooka 2010.01.06. 15:56:28

@Andie:
fuu gondold vegig sarkitva de igaz egy inzulin fuggo cukorbetegre is hogy az inzulin miatt normalis nap mint nap.. ha nem tolja magaba felborul a cukorhaztartas es eleg vicces dolgokat is tud muvelni (nem nem csak rosszul lesz) sokkal de sokkal ingerultebbe tud valni ha felmegy a cukor vagy teljesen betud butulni ha lemegy a cukor, vagy csak siman nem tolja magaba es evek alatt szetmennek a hajszal erek az agyaba es attol nagyon nagyon furcsan viselkedik.. akkor azoktol is tartani kell...
vagy nezzunk egy siman kave fuggo embert ha nem kapja meg az adagjat mennyivel ingerultebb.. vagy egy dohanyost mikor le akar szokni hozza sem lehet igazan szolni.

Andie 2010.01.06. 16:14:33

@zenooka: Világos, és igazad is van. De ők nem tesznek emiatt szélsőséges dolgokat... Más veszekedni, és más lövöldözni az egyetemen.

Záporka 2010.01.06. 16:34:40

Pár évvel ezelőtt volt egy barátom, fél évig tartott a kapcsolatunk.
Kiemelkedően intelligens volt, hihetetlenül jókat beszélgettünk, színházba mentünk, élveztem a társaságát, megismertem a családját, Őket is megkedveltem.
Hónapokig minden rendben volt, majd az utolsó hónapban "változni" kezdett... és elmesélt dolgokat.Furcsán nézett és őszintén meg kell mondanom, félni kezdtem Tőle.

'Ült a kocsijában, ment hazafelé a sztrádán, telihold volt, olyan gyönyörű, félre kellett állnia az autóval, hogy csodálhassa és a végén szeretkezett vele.'
'Úton volt hajnalban, egy épületnél megállt, mert úgy gondolta, ott dolgozik, de be volt zárva. De azt érezte, Neki most muszáj dolgozni, ezért addig járt az épület körül, amíg olyan ablakot nem talált, amin be tudott mászni. Megkereste az irodáját és elővette a papírokat, amikkel dolgozott. De ekkor megtalálta a biztonsági őr és letartóztatták, de másnap ment érte a tesója és kihozta.'
'Hangok szoktak beszélni hozzá, tudja, hogy van egy másik hely a földön kívül, ahol szintén létezünk.'

Mire ezeket és még hasonlóakat, amikre ma már nem emlékszem vissza, teljesen megváltozott, már nagyon féltem Tőle. Kértem, hagyja el a lakásomat. Ez volt az, amire nem volt hajlandó. Én viszont nem mertem együtt lenni Vele akkor, próbáltam ismerősöket felhívni, jöjjön valaki és segítsen, mert rettegek, de senkit nem értem el.

Eltelt egy újabb óra, amikor azt mondta, ha most lefekszem Vele, utána azonnal elmegy.
Mivel ezt nem tettem meg, csak ült tovább meredten, mozdulatlanul.

Ráncigálni kezdtem és magam próbáltam kitenni, de mintha hirtelen háromszorosára nőtt volna a súlya, megbillenteni sem tudtam.A végén annyit értem el, lecsúszott a földre, de ott sem mozdult, abban a pozitúrában maradt, ahogy leesett.

2-3 órával később, ami nekem egy örökkévalóságnak tűnt, minden átmenet nélkül felpattant, vette a kabátját és elment azonnal.

Korábban úgy volt, aznap este buliba megyünk az Ő barátaihoz. Én a történtek után nem mertem otthon maradni, barátokhoz mentem. Délután csörgött a telefonom, Ő hívott. Nem vettem fel. Legalább tízszer próbálkozott, majd üzenetet hagyott, nem érti, mi van velem, csak nem felejtettem el az esti bulit. A barát, akivel voltam, szintén ismerte Őt, felhívta, hogy hagyjon békén az előző éjszaka után. SEMMIRE nem emlékezett.

Mikor kissé lehiggadtam, felhívtam és megmondtam Neki, nem szeretnék soha többé találkozni Vele, felejtsen el engem, vége.
Ez volt az, amit nem volt hajlandó elfogadni.
Hívogatott, követett, a lakásomhoz jött és be akarta törni az ajtót. Soha nem felejtem el a rettegést, mait éreztem.Ültem a sötétben és zokogtam félelmemben. Édesapámék épp akkor hívtak fel telefonon, nem értették, miért suttogok. Nagyjából, Őket ne ijesszem meg, elmondtam. Apukám azonnal át akart jönni, de azt mondtam, ne tegye. Féltem, megöli a srácot, ha átjön és féltem atttól is, nehogy Neki legyen valami baja, hiszen már nem volt fiatal. de tudta,. értem bármire képes lenne.
Végül egy barátnőmet sikerült elérnem, aki hívta a fiát és a Lányát, annak a barátját és így eljöttek hozzám
Nem mertem kilépni a folyosóra sem, amíg a fiú nem ment végig és nézte meg az összes ajtómélyedésben, nincs-e ott.

Az Ő apukája is megkeresett, tőle tudtam meg, a Srác gyógyszereket szed, amit egy ideje abbahagyott. Kérte, próbáljak megbocsátani, de bennem csak a rettegés volt, képtelen voltam.
Előfordult, hogy összefutottunk társaságban, amikor megláttam, azonnal émelyegni kezdtem és kiment alólam a talaj. Egy év kellett, mire lecsendesedett bennem a rettegés Tőle.

Később egyszer (emberek között) leültünk beszélgetni.
Akkor Ő is elmondta, az volt a baj, nem szedte a gyógyszereit és bocsánatot kért.
Ma már nem félek Tőle és csak most gondoltam arra, talán Ő is Skizofrén lehetett.

vagyok, aki vagyok... 2010.01.06. 16:39:04

@Andie: cukorbeteg autóvezető és strokos buszsöfőr is okozhat tömeges halált. vajon az elmúlt 5-10-50 évben hány halált okozott ittas autóvezető és mennyit skizofrén beteg? mindig lehet félni valamitől. és vajon szerinted mi a megoldás? akinél skizofréniát diagnosztizáltak (néhány esetben esetleg tévesen), azt zárjuk egész életére elmegyógyintézetbe? és a cukorbetegeket? az epilepsziásokat? azt, aki életében már legalább egyszer jól berúgott? hol húzod meg a határt? te biztosan nem kerülhetnél bele egyetlen kirekesztendő csoportba sem? később sem? nem volna jobb a fegyverhez jutást szigorítani? a beteg emberektesti lelki gondozását tovább fejleszteni? hát hirtelen csak ennyi...

zenooka 2010.01.06. 16:42:48

@Andie:
ismertem egy cukorbeteget nem erdekelte a dolog..sutike ide oda mit szamit..vege az lett hogy felkototte magat mert szetment az agya elote kardal rohangalt a lakasba es meg ilyenek...hmm

fényeske 2010.01.06. 16:49:07

@Andie: Attilát nem csak a gyógyszerek tartják elfogadható állapotban. A betegség is összetett dolog a kezelése is az. Évekig tartó „terápiának” és a gyógyszereknek együttesen köszönheti, hogy jól van. Nem várhatunk a teljes gyógyulásra mert ez ma még nem létezik, be sem zárhatjuk mert az meg embertelen lenne egy olyan emberrel szemben aki képes és tud köztünk élni és dolgozni, tud a társadalom hasznos tagja lenni ahelyett hogy eltartása sok-sok adófizető pénzébe kerüljön így csak egyet tehetünk, elfogadjuk hogy kicsit más mint a nagy átlag de ettől még lehet akár jobb is. Hogy az adott nap kinek milyen hangulata van az gyógyszerek nélkül is változó és relatív minden embernél. Nem azért mehet emberek közé mert „jófiú” hanem mert képessé vált a cselekedeteit kontrol alatt tartani, és tudja a határokat.
Valóban nincs garancia, ahogy arra sincs, hogy Te vagy Én bekattanunk és összeomlunk egy szép nap, de se Te se Én de Attila sem fog lövöldözni senkire mert az alapszemélyiségünk tiltakozna ez ellen ráadásul nincs is fegyverünk.:))))

csib · http://kapirgalo.blog.hu/ 2010.01.06. 18:00:29

Törvényileg Attila "megváltozott munkaképességű" vajon? Azért már van pár vállalkozó, aki felvállalta, hogy picit nehezebb emberekkel dolgozik, és állami segítség is jár érte, ha jól tudom ...

Záporka 2010.01.06. 18:09:06

@csib: Még a sportot sem űzheti úgy, ahogy szeretné és a tudása engedné is. :-(

fényeske 2010.01.06. 18:16:56

@csib: Nagyon okos észrevétel. januártól jött egy új törvény minden 20 fő felet alkalmazni kell egy csökkentett munkaképességűt különben 1 milkot kell fizetnie a vállalkozónak rehab díjként. Nagyon nehezen de rábeszéltem Attilát índitsuk el a csőkkentett munkaképességét igazoló hivatalos eljárást. Mondanom sem kell nem volt egyszerű, de a rehabitációs szó meghozta a kívánt hatást hisz ez nem végleges leszázalékolás. Ö úgy gondolja van keze,lába nem akar az állam nyakán élni, adja a járulékot azoknak akik jobban rászorulnak. Mivel a munkahelyemen több mint 40 dolgozunk a főnököm felajánlotta ezt az állást az Attilának. Mondanom sem kell, hogy ez mit jelentene, biztos munkahely, korrektűl bejelentve nem alvállalkozón keresztűl, jövőkép a nyomdaiparban, ismerős, toleráns kollegák, állandó délelött így tud tovább is sportolni, szóval minden szép és jó lenne. Attilámat is ez győzte meg, hisz az elmúlt időszakban a munkahelyei minden voltak csak nem korrektek. Január 18-án megy a bizottság elé drukkoljatok, hogy ne nyilvánítsák egészségesnek, és ne kapja meg, mert akkor sajnos fönőkömnek mást kell keresni, hogy 10 perc alatt mit állapítanak meg arról fogalmam sincs, az orvosa véleményét és a zárójelentéseket beadtuk a többi a bizottság kezébe.

luckky24 2010.01.06. 21:02:19

Én személy szerint örülök annak, hogy Attila elkezdett dolgozni. Szerintem ez nagy dolog, és nem megbélyegezni és félni kellene tőle. Biztos vagyok abban, hogy Záporka tapasztalata félelmetes volt, és a tartása is érthető számomra. Eszembe juttatta egyik középiskolai élményemet.
Egyik barátnőm beleesett egy pasiba, nagy volt a love, a csaj 1 év múlva dobta. A pasi elkezdett járkálni utána, megfenyegette, a családját hívogatta, őket is megfenyegette...feljelentették, majd a csaj elköltözött másik városba. A srác teljesen "normális" volt (tehát nem volt fogyatékos, skizofrén, stb)...ezzel csak azt akartam mondani, hogy igen, Ők mások, de egy "egészséges" ember sokkal veszélyesebb mint ők.

luckky24 2010.01.06. 21:03:11

@Fényeske: Én várom a mostani történeteket :) Szurkolok nektek nagyon :)

csib · http://kapirgalo.blog.hu/ 2010.01.07. 16:42:50

@fényeske
Sok sikert! Ez a rendszer igenis arra van, hogy Attila és mások használják. Persze nyilván marha nehéz lehet azzal szembesülni, hogy más vagyok, de könyörgöm, hány ember meg azon dolgozik, hogy ilyen-olyan kamu indokból leszázalékolják - na ők kihasználják a rendszert, Attilának, viszont ez jár. Meg aztán ha Attila visszakerül a munkaerő-piacra egy kis rásegítéssel ugyan, azzal a gazdaság is nettóban jól jár, mert adót fog fizetni stb. Talán ha ezt valamilyen befektetésként tálalod neki, akkor meg fogja érteni, hogy ez nem "az állam nyakán élés"...

theresa 2010.01.07. 17:01:27

bocsánat, ezzel kapcsolatban kérdezhetnék valamit? Nem hallottam erről még, de engem éppen most fognak leszázalékolni, ez ilyen esetre is érvényes? Hol tudnék ennek utána olvasni?

theresa 2010.01.07. 19:00:51

@zenooka:
köszönöm szépen. Ez nekem igazán jó hír, így talán könnyebben találok munkát. Sajnos a munkáltatóm nem mutat hajéandóságot a részmunkaidőre, pedig akkor nem kellene felmondanom. De ettől most bizakodóbb lettem. :))

theresa 2010.01.07. 21:59:55

@fényeske:

Köszönöm, ez majd a jövőben lesz csak aktuális, jelenleg 85%-ot állapítottak meg. Erről már hallottam, csak arról nem, hogy foglalkoztatni kell a cégeknek ilyen dolgozót is.De jó lesz majd, nem szeretnék a szakmámban maradni.
Sok szerencsét, drukkolok Nektek. Különböző fórumokat olvasva az a véleményem, hogy elég nagy eltérések vannak az elbírálásban.

csib · http://kapirgalo.blog.hu/ 2010.01.08. 10:53:29

@theresa
Sok sikert a munkához, de csak akkor, ha valóban jogos a leszázalékolás (ahogy Attilánál lesz/lenne).

Ha nem jogos, akkor nem írom le, hogy mit kívánok, elég legyen annyi, hogy lopni nem szép dolog. :(

theresa 2010.01.08. 12:03:25

@csib:
Hm. Hogy alapból megkérdőjeleződik ez, pedig csak néhány hozzászólásomat kellett volna elolvasnod.
8 éve vagyok rákos, eszembe sem jutott sose leszázalékoltatni magam, dolgoztam kemó mellett, kemok között. De az utóbbi két évben 9 áttéttel küzdöttem meg, + teljes csont áttét. A 85%-os orvosi vélemény tavaly március óta él, a háziorvosom noszogatására kezdtem bele, mert elfogytak az áttétek, vészesen fogyott a táppénzem is. Az, hogy dolgozni szeretnék, nem azt jelenti, hogy köszönöm, semmi probléma, csupán a gyerekemet szeretném eltartani, amíg Ő erre nem képes. Ha a négy órás munkabéremet a nyugdíj mellé teszem, talán sikerül. Ja, és csak 2009. novemberig lopok, akkor megint bizottság elé kell mennem. Valószínűleg nem minősítenek rögtön egészségesnek, hanem letesznek 50-79%-ra, akkor jön képbe a rehab.járulék. Remélhetőleg. Én legalábbis ebben bízom.
üdvözöllek.

theresa 2010.01.08. 12:07:05

@theresa:
"....mert MIRE elfogytak az áttétek.."

theresa 2010.01.08. 12:10:44

Ja, és akkor még azt hozzáteszem, ha nem költöttem volna milliókat magán vizsgálatokra, műtétekre, műszerekre!!, akkor valószínűleg már nagyon régen nem élnék. Folyamatosan fizettem a nyugdíjjárulékot, soha nem voltam munkanélküli, soha nem dolgoztam feketén vagy minimálbéren. Remélem, megnyugtattalak.

csib · http://kapirgalo.blog.hu/ 2010.01.08. 16:47:06

@theresa
Akinek nem inge, ne vegye magára. :)
Nem konkrétan téged kérdőjelezlek meg, hiszen nem is ismerlek, de sajnos nálunk olyan a rendszer, hogy könnyű kihasználni, illetve (és ez szomorú igazán) az emberek a rokkantságra úgy tekintenek, mint valamire, amit kellő élelmességgel jól ki lehet használni, holott ez pusztán lopás a többi embertől, ha nem jogos - csak ezt mi nem így gondoljuk általában. Ezért van az, hogy a "rokkantak" nagy része valójában nem rokkant, és ez pont azoknak árt a legjobban, akiknek meg ez járna, mint Attila (vagy te).. meg van egy ilyen hozzáállás az emberekben, mint bennem is, és ez persze nem véletlen.
Sok sikert a munkához!

fényeske 2010.01.08. 17:01:59

@csib: Azért csendesen hozzáteszem, Attila csak úgy ment bele az igénylésébe, hogy nagy betűkkel ráírta járulék nélküli, vagyis egy fillért nem kér csak a papírt:)))))

csib · http://kapirgalo.blog.hu/ 2010.01.08. 18:22:31

@fényeske
Látod, ebben például ő gondolkozik (szerintem) normálisan, úgy ahogy mindenkinek kellene - ha az az általános hozzáállás szerint nem is racionális. :)

a.anami 2010.01.17. 22:20:10

@Fabius: A gépkocsi is éles fegyver lehet, és igaza van fényeskének, NEM SZABADNA JOGOSÍTVÁNYT KAPNIUK!

a.anami 2010.01.17. 22:20:56

@fényeske: :) Nagyon ügyes volt! :))

a.anami 2010.01.17. 22:27:13

"De a kisördög itt volna bennem... Kemény."
Legyen is! Ugyanis NEM TUDHATOD előre! Sem saját magadról,sem hozzátartozóidról, ismerőseidről. Bármikor, bárhol...Ez van.

a.anami 2010.01.17. 22:52:53

@Andie: "nem tesznek emiatt szélsőséges dolgokat..."
Nem-e???????? Meglátszik, még nem "harcoltál" cukorkómással...
...