HTML

Skizotéria

Anya és fia küzdelme a skizofréniával. Megtörtént esetet feldolgozó webnapló. Fényeske kéziratát posztokba szedi Záporka, úriparaszt és Fabius.

Friss topikok

  • maria.janos: Igen én is kíváncsi vagyok mi van Veled nagyon nagyon. (2014.08.30. 21:48) A skizofrénia szakértők országa
  • maria.janos: Él még a Fábiusz által írt blog???? (2014.08.30. 18:26) Kiegészítés
  • fényeske: Köszönöm, hogy olvastad és persze hogy irhatsz: fenyesagi@freemail.hu (2012.06.09. 19:19) Életjel
  • fényeske: Szia cica! A hasonlat nagyon jó és találó. A tévhit abból ered, hogy valóban ott van a kiváltó ok... (2011.12.16. 19:30) Skizofrénia-újratöltve
  • anyósnyelv: Tényleg elment nem egy, hanem három barátom, az elmúlt években, s nem tudtam közbelépni! Egyszer l... (2011.11.29. 23:36) Társas magány

Kajafóbia

Fabius 2010.01.11. 08:00

Foglalkoztunk eddig a mindennapok viszontagságaival, mint tisztálkodás, gyógyszer bevételi szokás, vásárlás, de még nem esett szó az egyik legfontosabb dologról, az evésről. Attilának sok kedvenc étele volt a betegsége előtt. Egyébként sem volt válogatós, egy-két kivételtől eltekintve mindenevő volt. Igazi kedvencei a cordon bleu és a csúsztatott palacsinta voltak. Ez teljesen megváltozott a betegség kezdete óta. Eleinte szinte semmit nem evett, ami keveset igen, azt is éjjel. Csodálom, hogy nem fogyott le túlságosan, mert készíthettem bármit mindenre az volt a válasz: nem kér, nem éhes, majd eszik.

Aztán éjjel 2-3 óra körül kiment a konyhába, evett egy virslit, melegszendvicset, vagy tojás rántottát. Csak ezt a három ételt, üzembiztosan, hosszú hónapokig. Főzhettem én bármit, lehetett otthon akármi főtt étel, rá sem nézett. Féltettem, az egyoldalú táplálkozás meglehetősen egészségtelen, de nem tudtam ellene tenni semmit. Ha elmentünk étterembe, akkor megint más volt. Mint a nagykönyvben, úgy rendelt az étlapról, igaz, tízből tízszer cordon bleu-t. De ott legalább megette. Felbátorodtam, otthon is elkészítettem neki a kedvencét, de ugyan úgy nem ette meg, ahogy eddig sem tette.

Beszéltem az orvosokkal erről is, de csak azt mondták, fél az ismeretlentől. De ez -szerintem- hülyeség, hiszen ismerte ezeket az ízeket a betegség előtt is, ahogy a virslit, melegszendvicset is. Olvastam valahol, hogy a skizofréneknek nincs visszajelzés a szervezetükben. Vagyis csak akkor isznak és esznek meg bármit, ha a szervezetük jelez: vészhelyzet van. Ennek némileg ellentmond a kezdeti sör mánia, de az ételre igaznak látszik. Legtöbbünknek élvezetet okoz az evés, örömszerzés az ízek élvezete. Attila nem így élte meg az étkezést, az egyoldalúság óriási hátrányaként nem jutottak vitaminok és ásványi anyagok a szervezetébe, amire pedig szüksége lett volna.

Az is benne volt a pakliban, a paranoid személyisége félt otthon enni. Félhetett attól, hogy belekeverünk valamit -legfőképp a gyógyszerét- az ételébe. Ez magyarázat lehet arra, hogy étteremben meg simán evett. Otthon lehetett számára csak az "biztonságos", amit ő készített a saját kezével. Viszont lehet hiányosság, de főzni nem tanítottam a kamasz fiamat. Így pedig önmaga csak ezt a három ételt tudta magának prezentálni. Persze ezt sem hagytam annyiban, és trükkhöz folyamodtam. Szegénykém joggal félt, hogy az ételébe csempészek bármit...De nagy úr a muszáj, valamit tenni kellett. Ezért mivel a kajába nem volt mód, így az üdítőjébe kezdtem Béres cseppet adagolni neki. Gondoltam ez az immunerősítő szer étvágygerjesztőként is hatásos, talán lesz valami kedvező hatása Attilára is.

Eltelt így 1-2 hónap, és mire kezdtem volna feladni, más megoldáson gondolkodni, megtörtént. Egyik este leült mellém, és vacsorázott velem minden előzmény nélkül. Sose felejtem, sült csirke volt a menü éppen. Innentől mindent elfogadott.

Ma ott tartunk, hogy majdnem mindent megeszik, mint régen. De kizárólag este. Érdekes, ha vendégek jönnek mondjuk hétvégén ebédre, akkor leül velük és eszik ő is, de hétköznapokon csak este hajlandó. Ha éjjel dolgozott, akkor meg kizárólag reggel, lefekvés előtt evett. Délután ha felébredt, elindult edzésre meg dolgozni evés nélkül. Próbálkoztam meggyőzni mindennel, ne menjen éhgyomorra edzeni és dolgozni, de lepergett róla. Ez a mai napig így van. Egyszerűen nem lehet rávenni semmivel a rendszeresebb étkezésre, és az okát sem tudom, miért. Talán ha sikerül a munkahelyemre kerülnie, akkor menni fog. A próba napján ebédszünetben evett velünk, hiszen akkor evett mindenki, és talán nem akart kilógni a sorból. Meglátjuk.

Az eltelt idők folyamán Attila érzelmeinek kifejezése is sokat változott. Ez főleg egy körülménynek -amennyiben körülménynek nevezünk egy állatot- volt köszönhető. Ezzel folytatjuk a következő posztban.

Címkék: skizofrénia tünetek étkezés

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://skizoteria.blog.hu/api/trackback/id/tr391662756

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vorg a Halhatatlan Báró 2010.01.14. 14:41:05

Basszus, az ember nem is gondolná, hogy tényleg minden napi teendő, szükséglet, piszlicsáré, nekünk természetes dolog ennyire nehezen megy egy beteg embernél.
(Micsoda film lehetne ebből. Látom magam előtt Susan Sarandont, mint küzdő anyát és a Christian Bale-t, a meggyőzhetetlen fiút. Valahogy most ez ugrott be.)

fényeske 2010.01.14. 17:57:57

@Vorg a Halhatatlan Báró: Ha láttad a Nyugalom című filmet magyar vonatkozásban is eltudnád képzelni, bár nem rossz szereposztás a tied sem:))))
Udvaros Dorottya és egy fiatal ismeretlenebb színész palánta játszott benne és ez a pár fantasztikusat alakított, szerintem nekik lenne kitalálva.

szuppergyár 2010.11.28. 17:57:22

@fényeske: a Nyugalom c. filmnek egyéb érdekessége is van, Udvaros Dorottyának lehetősége nyílt, hogy édesanyja _bőrébe bújjon_ ebben a szerepben. Sőt, mint az egy riportműsorban említi nem ez volt az egyetlen.

Bár nem kapcsolódik szorosan ehhez a bloghoz, de kérlek nézd végig, az ő történetük is rendkívül érdekes:
www.rtlklub.hu/musorok/21szazad/videok/88771

fényeske 2010.11.29. 16:58:32

Szia bobentyu!
Köszi végignéztem, mindig is szerettem ezt a színésznőt.

Skizzo 2011.02.13. 00:00:44

Sok a hasonlóság, de azért milyen más egy fiatal szervezet (na és egy ilyen, ügyesen és okosan támogató anyuka segítsége)!
Az én apukámnál furán alakult a dolog: amikor a "rémes" időszaka volt, egyszerűen annyira fel volt pörögve, hogy nem evett. Csak cigizett, kávézott és sört ivott (hja... pont ezeket nem kellett volna...dehát...!)
Ilyenkor csontváznyira le tudott fogyni, ijesztő volt...! Aztán mikor végre kórházba került a "rém" miatt, végre (általában mentővel és rendőri segédlettel) szinte zabált (bocs a kifejezésért, de így volt), és visszahízott, sőt: egyenesen túlhízott. Pedig igaziból vékony alkatú volt.
...