A riportban elhangzott, Attila álma a 2020-as nyári olimpiára való kijutás.Beszélgettem erről egy szakmabelivel azóta. Szerinte Attilának ez a riportban utolsónak elhangzó mondata jelezte: a betegség még jelen van. Vitába keveredtünk, mert szerintem meg pont az ellenkezője igaz.…

Ezen is túl vagyunk. Sokat gondolkodtam rajta legyen-e egyáltalán ez a riport? Abban egyetértettem Attilával, nem vagyunk mi olyan érdekesek, hogy mutogatni kelljen, mint vándorcirkuszban a szakállas nőt. Nálunk sokkal jobban és még nehezebben küzdők is vannak az országban. De aztán…

Ez a kérdés foglalkoztat a tegnap történtek után. Megjártuk a csökkent munkaképességet megállapító orvosi vizsgálatot. Attila először nem akarta, hogy elkísérjem, egyedül szerette volna intézni ezt a dolgot. De bennem csak ott motoszkált a megérzés ahogy szokott, kelleni fogok.…

Mikor nagyhirtelen sokat voltam egymagam, (a férjem elköltözött, Attila éjszakára járt dolgozni) bizony fölmerült bennem, hogy akár félhetnék is otthon egyedül. Gondolkodni kezdtem egy állaton. Volt már kutyánk, a fiam gyakorlatilag vele nőttek fel 12 évig, de mikor elpusztult…

Most, hogy a lényeg mögöttünk van már, elárulhatom, felfigyelt esetünkre az országos média. Konkrétan az RTL-től kerestek meg, olvasták a blogot, és riportot akartak készíteni Attilával. Be kellett volna menni a tévébe, de erre nem volt hajlandó. Nem értette a dolgot: -semmi…

Foglalkoztunk eddig a mindennapok viszontagságaival, mint tisztálkodás, gyógyszer bevételi szokás, vásárlás, de még nem esett szó az egyik legfontosabb dologról, az evésről. Attilának sok kedvenc étele volt a betegsége előtt. Egyébként sem volt válogatós, egy-két kivételtől…

...akik feladják, soha nem győzhetnek. A mondás Németh Pál edzőtől származik, mi pedig az elmúlt évek alatt igyekeztünk magunkévá tenni. Sokat beszélgettem a közeli barátokkal Attila betegségéről. Őket is foglalkoztatta a dolog, igyekeztek segíteni, néha egy kívülálló…

Mivel Attila takarítói "karrierje" olyan véget ért, amilyet, elkezdtem én keresni számára ismét munkalehetőséget mindenfelé. Kis idő múlva sikerrel jártam, kiböktem egy hirdetést, a Posta adatrögzítőket keres. Kivágtam az írást, és reménykedtem, Attilának lesz…

"A munka a legjobb szer ahhoz, hogy ne gondolj a nyomorúságodra" -mondta Beethoven, és az biztos, hogy nem egészséges, ha valaki huszonévesen otthon ül, és nem csinál semmit. Úgy gondoltam Attilának is jót tenne, kicsit kimozdulna, emberek közé menne, felelősségérzetet…

Attila és a döntések, a helyzetfelismerés meg a logika nem voltak "barátok". Illetve sajátos viszonyban volt ezekkel a számunkra egyszerű fogalmakkal. Elmentünk egyszer cipőt venni, mert szükség volt rá. Tudtam mennyire nem lesz egyszerű, de ami ott várt rám, az még az én…

Már említettem, a skizofrének nem sokat foglalkoznak a személyi higiéniával. Ha hagyjuk ápolatlanok, és nem törődnek a saját megjelenésükkel. Ezt elég nehéz volt megemésztenem, mert Attila a betegsége előtt valóságos kis piperkőc volt. Nagy jelentőséget tulajdonított a…

30 évig éltem boldog házasságban. Attila a betegsége óta minden időmet, energiámat, figyelmemet lekötötte. Bevallom, ez a családom rovására ment. Semmi más nem érdekelt, csak Attila és a munka, a munka és Attila. Dolgozni muszáj volt a megélhetéshez, a fiam pedig egész embert…

No igen, József Attila óta tudjuk, tanulni miként kellene. De mondd ezt egy skizofrénnek, próbáld rávenni, hogy összeszedje minden bátorságát, és iskola padba üljön. Meg fogsz lepődni mennyire nem lesz egyszerű. Én folyamatosan duruzsoltam Attilának, hogy fejezze be a negyedik…

Két év, megannyi harc és küzdelem után Attila végre olyan egészségi és mentális állapotba került, hogy el lehetett kezdeni munkát keresni neki. Az iskolát nem fejezte be, papírja nem volt semmiről, no, meg persze a betegsége miatt sem dúskáltunk az ajánlatok között. Végül…

Ahogy az előző posztban írtam, a kislány esete után elkezdte még intenzívebben foglalkozni magával a skizofréniával. Volt bennem ezer kérdés, amire még tippelni sem tudtam a helyes válaszokat. Érteni, megérteni akartam a felfoghatatlant, ahogy az idő haladt kérdésből egyre több…