Boldog új évet minden olvasónknak!
Kezdjük ezt az évet egy kis visszatekintéssel: a blog fennállása óta 120 ezernél többen jártatok itt, és sajnos (vagy szerencsére) csak közel 50 hozzátartozó keresett meg különböző kérdésekkel. Ezekre a legjobb tudásom és tapasztalatom szerint igyekeztem válaszolni, így összesen 4 hozzátartozónak tudtam végül is segíteni úgy, hogy látványos következményei lettek hónapok elteltével. 4 hozzátartozó ugye 4 család, vagyis kb. 15-20 ember, aki idén már másképp éli az életét, mint a blog elolvasása előtt. Ez nagyon kevés de ezeken az embereken nem tudtak orvosok sem segíteni, reményt vesztve majdnem feladták, értük érdemes volt ebbe az egészbe belekezdeni.
Az utolsó poszt elég komoly vihart kavart ezért a saját tapasztalatomból merítve csináltam egy mini statisztikát:
Mind az 50 hozzátartozó aki hozzám fordult elmondta, a betegüknél mindegyiknél jelen volt a marihuána fogyasztás hosszabb, rövidebb ideig. Ez, ha nem is tudományos, azért minimum elgondolkodtató. Egész biztos, hogy foglalkoznak ezzel szakemberek, de azt hiszem elég siralmas lehet a statisztika az országos átlagnál is. A média felelőssége lenne a felvilágosítás a lehetséges következményekről, természetesen az alkoholt is beleértve, de még messze nem vették ki a fejüket a homokból. A dohányzásnál komoly előre lépések vannak, de ezt a témakört is lábujjhegyen kezelik egyelőre. Én magam részéről minden ismerősömnek, akinek kamasz gyereke van elmeséltem, ennyit tudok tenni sajnos nem többet.
Attilámmal a karácsony nagyon jól telt el, az ajándékoknak örült, volt benne egy családi játék nap is a nagyfiammal és a menyemmel, evés ivás, még egy vendéglőben eltöltött vacsi is belefért. A szilvesztert is együtt töltöttük egy baráti társasággal, 40-50 emberke, zene tánc, és Attilámat is elkapták a lányok. Egyszer kétszer megpörgették, mondták is utána mennyire jóképű, kár, hogy annyire szelíd és csendes. Attila is nagyon jól érezte magát, érezte, hogy szeretettel szólnak hozzá, de nem tolakodóan. Azóta is emlegeti. Reggel 5 re elfáradt a tánctól és a hangos zenétől, óriási dolog volt, hogy eddig is bírta. Aztán minden visszaállt a dolgos hétköznapokra. Hálával tarozom a bátyjának, a menyemnek és a barátaimnak, mert leírhatom: boldog és békés ünnepeink voltak.