Véget ért a nyaralás, fantasztikus időt fogtunk ki semmi okunk a panaszra. Amit tervben vettünk azt tettük, vagyis semmit. Egyszerűen csak pihentünk, olvasgattunk, hátunkon fekve élveztük a napsugarakat, pancsoltunk a 28 fokos balcsiban, sétahajókáztunk Tihanyba, igazán szép…

Számba vettem a mi kis életünket az elmúlt közel 9 évben, és rájöttem, amivel én szembenéztem a legsűrűbben, az a magány. Itt most nem a betegünk magányára gondolok (azt enyhíteni tudjuk mi magunk) hanem a sajátunkra. Biztos vagyok benne, sokan járnak ilyen cipőben. A kezdetek…

Három éve írtam ezeket a feljegyzéseket, és most visszaolvasva a posztokban annyira durvának és egyszerűnek tűnnek. Egy kemény nő kemény döntései, pedig ez nem így van. Ezért kértem Fabiust, élhessek az interaktivitás előnyeivel, és kiegészíthessem a tegnapiakat mai szemmel…

Hazaértünk, és Attilát szépen fokozatosan igyekeztünk visszailleszteni a hétköznapi életbe. Ő lassan mozgott, bizonytalan volt, kiszámította minden mozdulatát. Nem értettem, miért? Azt hittem a gyógyszerek hatása a lelassulás, a kórházban töltött hónapok és kezelések sem…

Ahogy ballagtunk hazafelé, furcsa érzésem volt az örömködés mellett. Mintha valaki követett volna. Figyelő tekintetet éreztem a hátamban, néha megborzongtam tőle, kirázott a hideg. Fogalmam sem volt róla, mi lehet ez. A mit sem sejtő oktalanok boldogságával tartottam hazafelé. Azt…

A legelső amit tettem, hogy én magam igyekeztem a lehető legtöbbet megtudni erről a betegségről. A skizofrénia gyógyíthatatlan, súlyos elmezavar. A fiúkat 17-23, a lányokat 20-25 évesen támadja meg a hormonális változások alatt. Többnyire, de nem minden esetben. Az orvosok…